„Kettészakadt a társadalom, hiányzik a párbeszéd, ami csak lecsúszáshoz vezethet” – véli Katona Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) volt elnöke, aki a Pénzügykutató Zrt. körül csoportosuló, sokszínű szakértői csapat gazdaságpolitikai programját szerkeszti.
A választási év rejtélyei és dilemmái a kutatók szemével.
A tavalyra tervezett, a járvány miatt az idei évre halasztott ünnepségen a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatójának, politikai esszéírónak a portréját munkatársunk, Farkas Zoltán vázolta fel. Ennek a szerkesztett változatát közöljük.
3,8 százalékkal bővülhet a gazdaság 2021-ben, az átlagos reálkereset viszont alig fog nőni. A kormány folytatja a pénzszórást, az éves hiány a GDP 7,7 százaléka, az államadósság 80,2 százalék lehet.
„Aki nem törekszik stallumra, azt nem lehet megtörni, talán ez a titka” – jellemezte Gombár Csabát Spiró György abban a kis példányszámban kinyomtatott emlékkönyvben, amelyben 80. születésnapja előtt egy nappal Gombár Csaba politológust, a Magyar Rádió korábbi elnökét köszöntötték a Pénzügykutató Zrt. munkatársai és egykori rádiós kollégái.
Választási lendületben van a magyar gazdaság, fűtik az uniós projektekre kifizetett előlegek, a béremelések, az alacsony kamatszint, és a nemzetközi környezet is kedvez neki – ebben nagyjából megegyezik a GKI és a Pénzügykutató friss prognózisa. A jövőt azonban megannyi bizonytalanság övezi.
Nem hisz a jegybanki 3,2 százalékos növekedési célban a Pénzügykutató, de úgy véli, viszonylag jó év lesz az idei, az árcsökkenés pedig folytatódik. Az árfolyam idén nem teszi próbára a költségvetést, azt ugyanis 310 forintos euróárfolyammal állították össze, és ezt az elemzők reálisnak tartják. A keddi kamatvágás átírta a Pénzügykutató korábbi alapkamat-prognózisát: az év végére akár 1,5–1,6 százalékra is csökkenhet.
A Pénzügykutató szerint azért, mert az idei gyorsulását támogató átmenti hatások megfogyatkoznak.
Jövőre 1,3 és 2 százalék között növekedhet a bruttó hazai termék (GDP) a nagy gazdaságkutatóintézetek előrejelzései szerint. Hogy a növekedés mennyire lehet tartós, arról megoszlanak a vélemények.
A magyar bankokat a válság sokkja mellett a kormány válságkezelése miatt is sokk érte, a kormányzati beavatkozások hatása pedig tartósabb és súlyosabb, mint a válság primer hatása - vélekedett Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. tudományos tanácsadója hétfőn Budapesten, egy szakmai konferencián.
Bajnai Gordon szerint a magyar kormány megosztó, és nincsenek kormányokon átívelő, közös céljaink.
Magyarországon jelenleg nincs hiteles gazdaságpolitikai szereplő. Leszakadó pályán van az ország és nem fog megélni IMF-hitel nélkül – mondta a hvg.hu-nak Lengyel László közgazdász, a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója a tanácsadócég magyar gazdaság helyzetét és kilátásait bemutató tanulmányának sajtótájékoztatóján.